Az alkoholfogyasztás hosszú távú, idült hatásai

A szervezet egy határon belül képes az alkohol jelenlétének megszűnése esetén visszaállítani az egyensúlyt, azonban ha az idegsejtek súlyosan károsodnak, az az idegsejtek számának nagyszámú csökkenéséhez vezet, és mivel ezek nem képesek regenerálódni, a folyamat elbutulással végződik. Az ún. Korsakov-kór súlyos alkoholizmus során alakul ki, és a teljes emlékezőképesség elvesztését jelenti, amely a hipotalamusz emlékezet kialakításért felelős régió gátlása miatt alakul ki. A kutatások rámutattak, hogy a gégerák és a nyelőcsőrák leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, különösen dohányzással kombinálva. Ugyanígy gyakori kiváltó oka a májráknak és a gyomorráknak, valamint károsítja a hasnyálmirigyet is, amelyre súlyos fájdalommal kísért gyulladásos elváltozások utalnak. Keringési panaszok is felléphetnek, főleg a szívműködésre van hatással (szívelégtelenség, szívritmuszavar, hipertónia). Az alkohol ezentúl az alkoholista személy életmódján keresztül is káros hatást gyakorol, mivel a táplálkozás és tisztálkodás hiánya miatt az immunrendszer fokozatosan legyengülhet, így könnyebben betegedik meg a magát elhanyagoló alkoholista. Gyakran azonban étvágytalanság, táplálkozási zavarok és egyéb gyomorpanaszok miatt nem is képesek rendes étkezésre. Az alkoholista már rövid távon is súlyos szociális problémákat generál mind a családjában, mind a közvetett környezetében. Az alkoholizmus súlyos problémát jelent az egészségügy és általában az egész társadalom számára. Az alkoholizmus néhány év alatt képes a személy halálát okozni.

Az elvonási tünetek alapvetően sokfélék lehetnek, de általában fokozott idegállapottal, görcsöléssel, remegéssel, vagy akár hallucinációkkal is járhatnak. Ha a leszoktatás nincs felügyelve, szélsőséges esetben még az elvonás is halálba torkollhat.

Alkohol fogyasztása esetén az annak lebontásáért felelős enzimek aktivizálódnak a májban, szükség esetén még termelődhetnek is egészen addig, amíg csak van mit lebontaniuk, azaz amíg alkohol található a szervezetben. Rendszeres fogyasztás esetén fokozott igénybevétel alakul ki, amely az enzimek számának növekedését vonja maga után. Ez látszólag növeli az alkohollal szembeni toleranciát, hiszen a lebontás ezáltal gyorsabbá válik, és egyre nagyobb és nagyobb dózisra van szükség a különböző rövid távú hatások eléréséhez. Valójában azonban ezzel káros folyamatok indulnak be - többek között a májban is - a fokozott igénybevételnek köszönhetően. Az alkohol lebontása során gyakori a szabad gyökök és egyéb mérgező köztes termékek kialakulása, amelyeket a máj kénytelen elraktározni, azonban a rendelkezésre álló „raktár” véges, a raktározó funkciót ellátó sejtek pedig nem tudnak további funkciókat ellátni, ezzel az aktív sejtek igénybevétele többszörösen nő. Egy bizonyos határig a máj képes regenerálódni, azonban idült alkoholfogyasztás, alkoholizmus esetén az aktív sejtek számának drasztikus csökkenése miatt kialakulhat a máj megnagyobbodása (zsíros elfajulás), később a májzsugor (cirózis). A másik lehetőség, amikor a máj az aktív sejtek számának rohamos zuhanásával megpróbálja felvenni a versenyt és gyors regenerálódásba kezd, ekkor a májsejtek gyors gyarapodása rosszindulatú daganatok képződését okozhatja. De még ha nincs is szó ilyen súlyos esetről, a csökkenő számú aktív májlebenykék egyre kevésbé tudják ellátni feladatukat, ezért különböző májelégtelenségi panaszok jelenhetnek meg. Természetesen nem csak a májra van hatással hosszú távon az alkoholfogyasztás. A központi idegrendszerre gyakorolt hatása miatt könnyen kialakulhat a lelki függőség, amelyet a jutalomközpont fokozott dopamintermelése okoz, ha az adott személy ebben leli egyetlen örömforrását. A fizikai függést a receptorok számának csökkenése okozhatja, amely az alkohol gátló hatásának köszönhetően valósul meg. A receptorok számának megváltozása azonban kibillenti a rendszert az egyensúlyból. A szervezet próbálja visszaállítani a normális állapotot, de a normális működés egy bizonyos határon túl csak az alkohol bevitele útján valósulhat meg. [wikipedia]